Homlokzati hőszigetelés kivitelezése
Miért is érdemes Önnek belevágni egy ilyen beruházásba?
Elsősorban azért, mert az energia árak mindig csak emelkedni fognak, soha semmi nem lesz olcsóbb. Másodsorban lakóhelyének külsejét a saját ízlése szerint megváltoztathatja. Az épület megjelenését akár többféle szín kombinációjával, a nyílászárók térbeli kiemelésével, tagozások alkalmazásával és még rengeteg apró trükkel feldobhatja (több mint ezer féle színből választhat). Ezáltal otthona mind szerkezetileg, mind esztétikailag javul, értéke nő, viszont a rezsije csökken!
A hőszigetelés előnyei:
* Jelentősen csökkenti a fűtési költségeket.
* Kedvezően befolyásolja a lakóklímát, amely fontos feltétele a hőmérséklet és a relatív páratartalom összhangja (optimális esetben a páratartalom 40-60%, a hőmérséklet pedig 19-22 °C közötti).
* Megszűnteti az épületfizikai károsodásokat (páralecsapódás, penészesedés).
* A kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken a károsanyag-kibocsátás, ami tisztább levegőt eredményez.
A homlokzati hőszigetelés legismertebb fajtái:
* hőszigetelő vakolat
* polisztirol hőszigetelő lemez vékonyvakolattal
* perforált polisztirol hőszigetelő lemez vékonyvakolattal (pl.: Baumit Open)
* hőszigetelő kőzetgyapot vékonyvakolattal
* hőszigetelő kőzetgyapot szerelt burkolattal
Egy épület homlokzati hőszigetelésének költségvetése három jól különválasztható tételből tevődik össze: állványozás, munkadíj és a választott technológiához felhasznált anyagok ára. Az állványozás ára csak az épület adottságaitól függ, tehát a technológia kiválasztásánál nem mérvadó. A munkadíjak a fenti felsorolásban fentről lefelé emelkednek (kb. 2.500 Ft/m2-től 5.000 Ft/m2-ig). Az adott eljáráshoz tartozó anyagárak szintén ebben az irányban nőnek. Mindezek tükrében a megfelelő technológia megválasztása költségeink szempontjából nagyon fontos.
Hőszigetelő vakolat: ez a legolcsóbb megoldás, de a hőszigetelő képessége is ennek a legkisebb (kb. 8 cm hőszigetelő vakolat = 1 cm polisztirollal).
Polisztirol hőszigetelő lemez vékonyvakolattal: ideális, viszonylag olcsó megoldás. Erről a technológiáról az alábbiakban részletes leírást olvashat.
Perforált polisztirol hőszigetelő lemez vékonyvakolattal: Az előző megoldás továbbfejlesztett változata, amely a páratechnikai szempontokat jobban szem előtt tartja.
Hőszigetelő kőzetgyapot vékonyvakolattal: az eljárás itt is hasonló, de a polisztirol helyett ásványi anyagot használnak. Drága megoldás, de előnyei közé tartozik a jobb hangszigetelés és páraáteresztés. Azonban alkalmazásának igazi oka az, hogy a kőzetgyapot nem éghető (a polisztirol önkioltóan ugyan, de ég) ezért olyan épületeknél, ahol a tűzbiztonsági előírások szigorúbbak, ott csak ez alkalmazható.
Hőszigetelő kőzetgyapot szerelt burkolattal: az épület falára rögzített kőzetgyapotot egy szerelt fallal védik (fém-, üveg-, műanyagpanel, kő, stb.), mely a homlokzat esztétikai megjelenését is adja. Leginkább középületeknél, irodaházaknál alkalmazzák.
Milyen vastag hőszigetelést használjunk?
A polisztirol vastagságán nem érdemes spórolni. Mint korábban említettem egy épület homlokzati hőszigetelésének költségvetése három jól különválasztható tételből tevődik össze: állványozás, munkadíj és anyagár. Ezek közül az állványozást és a munkadíjat egyáltalán nem befolyásolja a hőszigetelés vastagsága. A felhasznált anyagok közül is csak néhányat érint. Például két jelentős tétel a ragasztótapasz és a színvakolat ára, ettől nem változik. Egy átlagos családi ház esetében (kb.: 200 m2) a polisztirol vastagságának minden egyes cm-e hozzávetőleg 40.000 Ft-tal növeli az anyagköltséget.
Azonban túlzásokba esni is fölösleges, mert egy ház hőszigetelése nem csak a határolófalakon múlik, hanem a nyílászárókon, födémeken, aljzaton és tetőszerkezeten is. A mai hőtechnikai szabvány családiházak hőszigetelési értékeként 0,45 W/m2K hőátbocsátási tényezőt ír elő, mely értéket érdemes lejjebb szorítani. Általános falszerkezetek esetében 8 - 12 cm hőszigetelés ajánlott.
„Lélegző falak”!? A pára-áteresztés, mint szempont!?
A pára átbocsátás jele: μ (Páradiffúziós ellenállási tényező)
A μ érték egy viszony-szám, ami egy adott vastagságú levegőben áramló pára sebességét - aminek értéke 1 - viszonyítja az ugyanolyan vastagságú egyéb anyagban mérhető pára átjutási sebességéhez. Néhány példa a falszerkezetek és szigetelő anyagok μ értékeiből:
Falszerkezetek:
* Fa: μ = 1,6
* Porotherm tégla: μ = 10
* Kisméretű tömör tégla: μ = 30
* Betonfal: μ= 80
Szigetelőanyagok:
* Kőzetgyapot: μ = 1,6
* Perforált polisztirol: μ = 10
* Nyíltcellás polisztirol: μ = 30 - 40
* Zártcellás polisztirol: μ = 80
Figyelmen kívül hagyva azt, hogy a falakon keresztül mindössze 1-2 % pára diffundál át, és a kilépő nedvesség többi része szellőztetéskor távozik. Valamint feltételezve, hogy a hangszigetelés és a tűzbiztonság nem kiemelt követelmény, akkor pusztán logikai szempontból célszerű, ha a falszerkezet és a választott szigetelőanyag μ értéke megegyező.
A polisztirol alapú homlokzati hőszigetelés kivitelezése (a technológia lépésről-lépésre megegyezik a perforált polisztirolos hőszigeteléssel, csak ott más anyagokat használunk):
1. A falfelületek előkészítése, a kezdőprofil rögzítése: A homlokzati hőszigetelő rendszert akár újépítésű akár öreg épületek korszerűsítésénél lehet alkalmazni. Az új épületeknél közvetlenül a tégla falazatra kell ragasztani a polisztirol lapokat, ezért itt csupán a fal síkját és függőlegességét kell ellenőrizni. A régi épületeknél az alapfelület minősége döntő a rögzítés szempontjából, ezért fontos a málló vakolat javítása vagy teljes eltávolítása. A jó minőségű, száraz és portalan vakolatra nyugodtan lehet dolgozni. Az állványozás során ügyelni kell a munkaterület és a nyílászárók teljes vagy részbeni takarására. A kezdőprofil elhelyezésénél szemelőtt kell tartani, hogy minimum 30 cm lábazat magasság szükséges. Egyenetlen fal esetén a rögzítési pontoknál célszerű hézagolni, mert a kezdőprofilnak nyíl egyenesen kell körbefutnia az épületen.
Rendszeresen előforduló hiba, hogy a felületet nem készítik elő megfelelően, hanem úgy ahogy van, a málló, poros falra ragasztanak. Így később a hőszigetelés elválhat a homlokzattól!
2. A polisztirol lapok felragasztása, az egységes polisztrol felület kialakítása: A hőszigetelőlapokra a ragasztót úgy kell felhordani, hogy legalább 40% érintkezési felület alakuljon ki a falon. A felhasznált ragasztó mennyisége függ a fal egyenletességétől is, teljesen sik felületen az előírás 3 kg/m2 (ez még soha nem sikerült, általában 4 kg/m2 fogy el). A lapok ragasztását a kezdőprofiloktól indítjuk, fektetve, kötésben, hézagmentesen kell egymáshoz illeszteni őket. A ragasztóanyag nem kerülhet a szigetelőlapok közé! A kész felületet az esetleges egyenetlenségek miatt, valamint a sarkoknál, a ragasztó száradása után össze kell csiszolni.
A lábazat esetében a kezdőprofil alól indítva általában 2 cm-rel vékonyabb, extrudált lemezt használunk. Ez azért vékonyabb, hogy a kezdőprofilon kialakított vízorr minimum 2 cm-rel kintebb essen, mint a lábazat. És azért extrudált, hogy ne szívja fel a vizet, valamint nagyobb szilárdsága miatt jobban ellenálljon a mechanikai sérüléseknek.
Rendszeresen előforduló hiba, hogy a lapokat nem illesztik pontosan egymáshoz, majd az így keletkezett réseket gondosan kikenik ragasztóval, ezek egyértelmű, apró hőhidak! A másik végzetes hiba, amikor a teraszoknál a talajig engedik a fehér nyíltcellás polisztirolt, ez később felszívja a nedvességet, megfagy és ledobja a színvakolatot!
3. Mechanikai rögzítés, purhabozás, élvédők felragasztása: Az egy m2-re eső dűbelek száma (4-12db) az aljzat minőségétől és az épület magasságától függ. 4 m homlokzat magasság felett még új építésű téglafal esetén is dűbelezni kell, meglévő vakolatra történő, utólagos hőszigetelésnél minden esetben. A dűbel hosszát úgy érdemes megválasztani, hogy a falban minimum 4 cm fogjon, plusz a vakolat és a polisztirol lap vastagsága. A szigetelőlapok illesztéseit és a kivágásoknál keletkező réseket (kapcsolók, fali lámpák, tető faszerkezete, stb.) purhabbal ki kell tölteni. A purhabozásnak három előnye van: először is tökéletes szigetelést biztosít, másodsorban nem engedi, hogy a ragasztó a szigetelőlapok közé menjen, ezáltal óv a hőhidaktól. Legvégül összeragasztja a lapokat, így teljes homogén felületet biztosít.
Élvédőt minden sarokra és élre tenni kell, ez tökéletes élhatást biztosít és véd a sérülések ellen. Nem elhagyható!
4. Az üvegszövet beágyazása: A megfelelően sík és hézagmentes felületre fogazott simítóval kell felhordani a rögzítő tapaszt. A még nedves réteg közepébe függőleges csíkokban, legalább 10 cm széles átfedéssel kell beágyazni a rendszer nélkülözhetetlen részét képező üvegszövetet. A nyílászárók sarkaiba 45 fokban elfordított kb. 30 x 30 cm-s háló darabokat kell ragasztani, így a dupla háló jobban ellenáll az estleges repedések megindulásának. A ragasztótapasz anyagszükséglete 3 kg/m2, a hálóból 1,1 m2/m2 szükséges.
5. Alapozás:
Az alapozóknak nedvszívás-kiegyenlítő és tapadás elősegítő szerepük van. Száradási idő 24 óra, ezt célszerű betartani! Élénk színek esetén az alapozót is az adott színkód szerint meg kel színezni. Anyagszükséglete:0,15 kg/m2.
6. Színvakolat felhordása: Az utolsó és egyben legkényesebb művelet, gyorsan dolgozó és összeszokott szakembereket igényel. Létezik zsákos és vödrös vakolat. A Zsákos anyagot (ez az olcsóbb) a helyszínen kell vízzel összekeverni, ez sokkal kényesebb, mint a vödrös anyag. Itt jegyezném meg az eddig ismertetett összes anyagra vonatkozóan, hogy +5 °C alatt nem alkalmazhatóak. A vödrös anyag előre be van keverve, így a színbeli hiba esélye minimális. Sokan tartanak a nyári színezéstől - az árnyékos oldalon lehet dolgozni, de a közvetlen napsütés foltokat hagy és tönkreteszi a munkát. A színezék anyagszükséglete fajtától és gyártótól függően: 2,3-3,5 kg/m2.
Manapság az már nem kérdés, hogy kell-e hőszigetelni csak az, hogy hogyan. Ez a befektetés jó anyagok felhasználásával és profi kivitelezés esetén biztosan megtérül!
A polisztirollapos hőszigetelés, a dryvit hőszigetelő rendszer Dryvit hőszigetelés
A rendszer összetevõi felhasználási sorrendben:
.mûgyanta alapú polisztirollap ragasztó
. polisztirollap (a kívánt vastagságú, 3 hónapig pihentetett 50x100-as tábla)
. üvegszövet (a megfelelõminõségû háló súlya 145g/m2)
. vékonyvakolat alapozó (speciálisan a vékonyvakolathoz tartozó)
. vékonyvakolat (sokféle struktúra és szinválasztékban)
Kérjen ajánlatot: festek@freemail.hu
A külső hőszigetelésnél a vastagság megválasztásához érdemes szakember véleményét kikérni, nálunk általában a 8 cm-es vastagságot ajánlják a megtérülés miatt, de egyre több szakértő javasolja a 10-12 centimétert.
Hőhíd és pára
A hazai gyakorlat a 4-6 cm alkalmazása, ami nem a legszerencsésebb, mert a fűtési hőmegtakarításban csak csekélyke mértékben lesz érzékelhető a hőszigetelés, ugyanakkor a kivitelezéshez ki kell fizetni a költségek tetemes részét kitevő állványozást, ami ugyanannyi lenne a vastagabb hőszigetelés felrakásánál is. A 8 centiméternél vékonyabb hőszigetelések alkalmazásánál azonban komolyan szerepet játszik az is, hogy miből készült és milyen állapotban van a falazat, ez ugyanis páratechnikai szempontból komoly problémákat okozhat. A legfőbb gond a hőhidasság, amelynek következményeit – a beltéri párakicsapódást – leginkább a minél vastagabb hőszigetelés alkalmazásával lehet kivédeni. Ezt érdemes pontosan kiszámoltatni, különösen akkor, ha már tapasztaltuk a hőhidasság egyes jeleit, alkalmankénti párakicsapódás a falon, vagy téli időszakban a nyílászárók környékén jóval hidegebb a falfelület, mint más részeken.
A több mint 30 éve bevált dryvit-rendszer a legkedveltebb hőszigetelő rendszer, amellyel 60-70 százalékos fűtésienergia-megtakarítás is elérhető. A rendszert csak +5 ˚C mellett, száraz időben szabad felrakni, védve a polisztiroltáblákat a tűző naptól.
Pontos, precíz munka, korrekt árakon!
Kérjen helyszíni felmérést és helyszíni árajánlatot ingyenesen. Időpont egyeztetésért hívja a +3670 9464 294